Statisztika

Már megint kétségbeejtő számok jöttek, nem a gazdaságból vagy ilyesmi, ennél sokkal szomorúbb terület. 8, ennyi, egy nyolcas. Lehet ízlelgetni a szót, az összeget: nyolc. Nyolc palacsintát be lehet lapátolni egy helyből, nyolc ember sok egy autóba. Nyolcfejű sárkány. Nyolc, ennyit szexel egy átlagos felnőtt ember egy évben -  nyolcat. Dráma van. Persze a napi átlaghírek mellett, ahogy Trump szétdobálja a NATO elnököket, vagy Németh Szilárd baglyokról ábrándozik, elsikkad ez végtelenül szomorú és lehangoló jelentés. Nyolcszor, van olyan hónap amikor nem is. Tud valaki ennél szomorúbbat? Jó, amikor a világ legkisebb hegedűjén elhúzzák az Ave Máriát, az talán, de több nincsen. 25000 élő embert kérdeztek meg a kutatók a témával kapcsolatban, és teszik ezt nem először, így összehasonlítani is tudnak ami további árnyakat sző a képbe. 1990-es évekhez képest ez kilenccel kevesebb, mármint kilenc dugással, éves szinten. Megfeleződött a szexkedv, embertársaim! Bezzeg az én időmben - mondhatnám, akkor még volt világ, legalább 17-szer kettyintettek évente. Egynél is többet havonta, most meg,  hova tart a világ? Mi ez már, leszokás? Absztinencia? Én a magam az évi 2-3 akciójával, mit kemény munkával szerzek meg, nagyon trendi vagyok, már a 2030-as évek mainstreamjét követem. Egy időutazó vagyok, nem mintha ez tetszene. Mikorra nullázódik? Ez lenne a következő kérdésem. Rajtam kívül még a kotongyártók lehetnek igen kétségbeesve, ott rohad rájuk az árú, érdektelenség miatt. El sem hiszem, hogy ilyen mondat keletkezhet. Nem tudom Nostradamus miként vélekedett erről, adott e ezzel kapcsolatban támpontot. Az ész megáll.

extrapolating.jpg

Mi az ok? Kérdik a tudósok,  meg én is. Gondolom sokan mások is roppant kíváncsiak, hogy mivégre ez a nagy lemondás.  Vannak irányzatok, melyek automatikus választ adnak erre a kérdésre, ott van mindjárt a Családok Nagy Szent konferenciája nevű rendezvény, melynek hazánk adott otthont nemrég. Belehallgatva az előadásokba, leegyszerűsödött a világ: a dolgozó nő az oka mindennek, így gondolom a szextelenségnek is. A világ azonban színes, vannak másként gondolkodó rétegek, földrajzi szélességek és hosszúságok. Ők azt mondják:

1 Okos telefon és társai

Ezzel fekszenek már az emberek, aztán rá se néznek mellettük a hús vér másikra, inkább ott tologatnak valamit. Sosem értettem ezt, én megunom. Nézem ez az, aztán unom. Ellentétben a szexszel, azt már hogy lehet unni? Szex? Ugyan, inkább eszem egy mákos rétest, vagy hogy? Persze sokfélék vagyunk. Én akkor is nehezen tudok ezzel azonosulni, lehet a ritka élmény miatt.

2. Egyéb szórakozás

Itt meg az internet a ludas, bármikor lehet filmet nézni, minden sorozatot letölteni, online gólyafészket nézni. Állítólag sokkal jobb mint a szex, egyesek szerint. Én sajnos nem ebbe a táborba tartozom, de próbálok empatikus lenni. Múltkor néztem, ahogy érik egy sajt - online - hát nem tudom. Én a szexre szavazok.

3. Társkereső app-ok.

Hoppá, pedig azt hinné az ember hogy az maga a szex tárháza, és nagyban felfele húzza a statisztikát, de nem sőt inkább. A kutatások alapján ugyan megkönnyíti egyeseknek, hogy rapid szexhez jussanak, de a ketteseknek, hármasoknak és így tovább inkább elveszi a kedvét. Csüggedést okoz a tekintetben, hogy valaha is normális kapcsolatot lehet találni, pedig a többség azért, nagy meglepődésre mégis inkább olyasmit keresne... Az a pár egyes, meg nem dolgozik eleget ahhoz, hogy felhúzza a statisztikát.

4. Elvárások

Sokkal nagyobbak az elvárásaink a kapcsolatunkkal szemben. A sok félrenevelés, amerikai film, brazil sorozat, meg idealizmus ide is beköszöntött, a tökéles testű és szellemiségű ember, aki minden erőfeszítés nélkül vagy éppen annak ellenére, azonnali és tömény valamint végtelen boldogságban részesít minket. Ez kell nekünk. Lelki társ és szexvilágbajnok, szellemes és alkotó elme, csak akkor van jelen, ha én akarom és így tovább, ha nem ilyen - már repülheti is a kukába. Állítólag régebben nem gondolták azt, hogy egy emberen kell, hogy múljon a boldogság, hogy a házasság, vagy párkapcsolat lesz a mindenek megoldása. Ki tudja.Olyan is van, aki azt mondja régen minden más volt.

5. Általános elégedetlenség

Az emberek morognak, nincs elég pénz, sok a munkanélküli fiatal, nehezen lehet autót meg lakást venni, meg amúgy is világbéke, akkor már inkább nem is szexel se. Otthon ül, morog és játszik a számítógépen, vagy levendula csokrot szárít. A fasz fog itt aktívkodni, amikor úgyse, úgyse.

Most hogy mindenki ezt elolvasta és végig gondolta, szánjon kérem néhány órát a statisztikák javítására. Nyomás szexelni, nincs kifogás.

A gyerek meg akarja nézni a Wonder Woman címú filmet, én mindig meglepődök ezeken, de ő, a lányom szereti, ha a nők kardoznak meg verekszenek. Érthetetlen. A mozi műsort böngészve az a kérdés merült fel bennünk miért nincs pont ez a filmcím magyarra lefordítva? Némi brainstormingolás után arra jutottunk, hogy a Csoda Fehérnép fantasztikus, és ugyanakkor sokatmondó magyar címe lehetne az alkotásnak.

A próféta

A gyerek készült a nagy, történelmi felmérőre. Kizárólag zene mellett hajlandó tanulni, így ez elég kemény megpróbáltatás nekem. Ilyen szavakat ismételgetett, hogy antagonidák, szelekuidák, diadokhosz, peripatetikus... Mint igen művelt anya, a gyerekhez fordultam: mi a frász ez te lány? De lehet, hogy még ennél is borzasztóbbat mondtam. Olyan szavakat duruzsolsz, amit én sem igen használok, pedig tettem rá erőfeszítést. Azt mondja: Nagy Sándor bukását követő utódállamok és az ahhoz kapcsolódó idegen szavak. Hogy mi?! Létszükséglet! Ez kell, ez kell, ez nagyon kell. Gyorsan ittam egy pohár hideg vizet és meghoztam a döntést: Most azonnal hagyd abba, megtiltom, hogy ezt a baromságot megtanuld. Ha kell, írok igazolást,  a tanár úrnak, hogy én tiltottam meg. Hetedikes. Kérem a jelenlévőket, hogy valamelyik fent említett szóval mondjanak egy példamondatot (Kati keresett telefonon és a szelekuidák iránt érdeklődött, de mondtam neki, hogy elfogyott - ilyesmit, csak aminek van értelme), esetleg idézzenek fel egy életeseményt, fordulatot, ahol ezeket megélték vagy találkoztak vele, netán használták. Eszem megáll. A gyerek érdeklődve fogadta a döntést, bepróbálkozott a matekkal  is, reális számok? kérdezte reménykedve. Meg ne próbáld, hogy nem tanulod a matekot! Vannak pillanatok az életben, amikor keménynek kell lenni.

2015-04-12-sex-ed-for-virgins-600x675.jpg

Ha már filozófia, utóbbi idők kedvenc párbeszédét kopiznám ide. A társkeresők sztoikusát, a lélektakarítót, mást ne mondjak spiritcleaner-t, a némberek megvilágosítóját, az aszketizmus csimborasszóját lelhetjük fel ebben a töredékben, pici mártír öntettel. Prófétánk feltételezett életműve az eltévelygett, ámde jámbor asszonyok visszaterelése az élet fehér oldalára, ahol a szüzek és pásztorok vezetik be őket az igaz, megbánó élet és a várható megbocsátás titkába. Másik lehetséges cél, a társkereső oldalak egyneművé tétele, ki tudja, lehet tényleg zavaró ott a nők jelenléte. A beszélgetést hiánytalanul közlöm, minden módosítás nélkül. Nézzük:

10:45:05[férfi] soha sem lesz párod (ezzel az egyszerű gondolattal indít)

10:45:12[férfi] sz.rt sem értek

10:50:27[én] belépett a szobába.
10:50:44 [én] jó fej vagy, érdekes stratégia
10:50:45[férfi] köszi
10:50:46[férfi] tudom
10:50:51[férfi] és ritkaság vagyok
10:50:59[férfi] de itt nincs különleges nő
10:50:59[én]
10:51:03[én]persze
10:51:06[férfi] akivel lehet komolyabban ismerkedni
10:51:11[férfi] mind egy beteg állat
10:51:15[én] aha
10:51:19[férfi] bőrük nem ér 2 forintot
10:51:30[férfi] csak ku.vák vannak
10:51:34[én] nekem most gondolom az lenne a feladatom, hogy védjem a női nemet, a forgatókönyv szerint
10:51:36[férfi] vagy nem ismerkedik senki sem
10:51:44[férfi] komolytalanok mind
10:51:49[férfi] itt vagytok darabra
10:51:49[én] oké
10:51:59[férfi] és írtok mindenféle igénytelen fasznak
10:52:01[férfi] szzai
10:52:02[én] ess már ki a sablonból
10:52:06[férfi] szia
10:52:10[férfi] elhagyta a szobát.

Bizony ilyen világ van, egyesek fáradságot nem ismerve dolgoznak azon, hogy a nők erkölcsösebbek legyenek és itt most nem a kormányunkra gondolok. Látom őt, amint pásztázza a fertőt, az ismerkedős online oldalakat és minden egyes darab nőnek bemásolja ezt a párbeszédet. Az élet nem könnyű, és még tovább lehet nehezíteni. Remélem egy idő után megtalálja lelki békéjét.  Szegény embert vajon mi vitte erre a vehemenciára? Mi lehet küldetése valódi célja? Tűnődve néztem magam elé, hogy most milyen reakciókat kellene mutatnom? Törölni innen magam és a legközelebbi plébánián gyónásra jelentkezni? Netán átkozni a sok eszetlen fickót? De valahogy nem jött késztetés semmire. Ittam tovább a kávémat, aztán ennyi.

wonder-woman-slightly-peeved.jpg

A gyereklány ma azzal tért meg otthonunkba, hogy mi lenne ha befogadnánk egy ázsiai törpevidrát. Tényleg, gondoltam mi lenne, el sem tudom képzelni, de hogy így mondod én is kíváncsi lennék. Vagy egy egerésző ölyvt- folytatta, Na anya? Valóban naanya van. Csak rajtam múlik egy törpevidra további sorsa, lehet egészen jól mutatna a kanapén, tévézhetne is velünk... Elképzeltem az alattunk lakó Lajosbácsit, amikor felnéz és meglátja az erkélyen pihenő ölyvünket és ahogy csapatosan körbenézünk a vidéken. Hát álomszép lenne. Egy Trónok harca epizóddal vetekednénk!

Férfiregény

A villamosban pattogatott kukorica illat volt, meg reggel, nagyon reggel. A kombináció elég furcsa, inkább mozis, mint hajnali. Álmosan kuporogtam az egyes villamos egyik kietlen sarkában, utaztam a munkahelyemre. Két órát töltök ezzel, van idő gondolkodni... Az Árpád hídnál a neonnadrágos ember ma is furulyázott, egyszer az ő történetét is meg kellene írni. Semmi váratlan dolog nem volt a levegőben, amit nagyon sajnáltam, elég bágyadt és semmilyen voltam. A tavasz nem akart megérkezni és az idén valahogy szükségem lett volna rá. Leírhatatlan vágyat éreztem, hogy valami izgalmas fordulat következzen be. Nem tudnám megmondani mi lehetne az, csak valami, ami kimozdítana a megszokásból, a mindennapos dolgokból. Zenét hallgattam, vannak ilyen tematikus listáim, when I fell guite ugly, when, I thinking over and over és így tovább, na valami ilyesmivel szórakoztattam magam. Utána aztán kicsit szégyelltem magam, mert végül is elégedett lehetek az életemmel, számos más élet sokkal lehangolóbb és unalmasabb, Az enyémet akár jónak is mondhatnám. Ezen felül, ha hiszek a reinkarnációban, akár lajhárként, vagy kavicsként is lehetnék most a Kalahári sivatagban és nem vagyok. Szőke nő vagyok itt Pesten, ez határozottan jobb.

Per Peterson regényét, a Lótolvajokat olvastam. Arra gondoltam, valahogy meg kell hogy örökítsem az élményt, mert azt hiszem nagyon különös és meghatározó volt, nyomot hagyott. Nem azért mert hihetetlen regény, fordulatokban gazdag, vagy titokzatos. Nem. Hirtelen sikerült férfiként gondolkodnom és látnom a világot. Ettől vált érdekes olvasnivalóvá. A világirodalom tele van hangzatos és heroikus nőalakokkal. Anna Karenina, Bovaryné mittudomén. A női lét: életadás, önfeláldozás, szerelem és az ezekből fakadó hagyományos szerepek sokkal kézzelfoghatóbb, megragadhatóbb dilemmákat és életutakat tudnak elénk varázsolni. Jobban, egyszerűbben megírhatók, az olvasó számára jobban elképzelhetők... A férfi lét az valahogy más. Más síkokon játszódik, más gondokkal. Ebben a történetben rá tudtam erre érezni. Itt meg kéne ragadni a lehetőséget, hogy ezt szavakba is öntsem, nem lesz egyszerű, merthogy olyan egyszerű volt minden. Hideg, sok fa, a lélegzet látványa, befagyott tó, egyszerű faház, motorfűrész, tűzifa. Kimosott nadrág, bögre tej, kutya. Egy apa, akit imádni lehet, aki tökéletes. Egy apa aki eltűnik. Eleinte hiányérzetem volt, nem találtam a helyem a történetben, mint egy fapados repülőgép, színtelen mozi. Sehol semmi érzelmi bonyodalom, nincsen le -fel hullámzás, semmi elemző gondolkodás, töprengés, önmarcangolás aggódás... És akkor megértettem, hogy ez egy színtiszta férfiregény és elkezdtem imádni. Sikerült férfiként látni, láttatni az életet, a kapcsolatokat, az érzelmeket. Nagyszerű élmény volt. Fehér vásznon fekete vonalak - de nem a színtelenség, hanem a tökéletesség, egyszerűség szimbólumaként.

 

A férfi lét eszenciáját mutatja meg a regény. Az erdő, a leendő tűzifa, melyet kemény munkával lehet majd begyűjteni. A ház, a gyakorlati teendők tárháza, melyek férfikéz iránt fohászkodnak, ott kell fúrni, amott csavarozni, a fűrészt olajozni kell. A főhősünk egy idős férfi, aki férfi és magától az. Lehet ez most egy furcsa mondat volt, nem tudom szebben megfogalmazni. Egy pillanatnyi kétely nincs, hogy mennyire valódi, igazi férfivel állunk szemben. Nem kell mellé női szereplő, anya, feleség vagy szerető, hogy érezzük mennyire férfi. Így, magában is az.

Azt hiszem valahol itt alakul a válasz a sok kétkedésre, hogy az emancipált nő mellett hová lett a férfi. Sehová, megvan, meglelte önmagát. A feminizmus esetleg kivégezte a férfit, de nem, nincs itten semmi gond, csak kellett egy lélegzetnyi szünet, hogy meglegyen az új ritmus. Nincs verseny, nem lehet verseny, az értékek, az adottságok egyenrangúak, csak mások. Már nem egymástól vagyunk azok akik. Nem nőtől férfi a férfi, és nem férfitől nő a nő, ez már nem egy meghatározó feltétel. Elsősorban önmaguknak kell megfelelni az embereknek, önön elvárásaiknak eleget tenni, megvalósítani valamit abból, amit elvárnak maguktól. Mindegy, hogy nők vagy férfiak. Így tudnak már más szemmel egymásra nézni. A világ átalakulóban van, a nemi szerepek és feladatok is, a kapcsolatok is. De probléma nincs, legfeljebb megtorpanás. Megtaláljuk egymást.

Chris Cornell meghalt, még inkább öngyilkos lett, ami tovább rontotta a kedvem. Szép, tehetséges ember, ráadásul úgy volt tehetséges, hogy fel is tudta használni azt - mégis elpusztította magát. Ilyen alattomos a depresszió, a lelki betegség.

Valami hasznos legyen a mai írásomban is. Találtam egy igen kellemes idézetet a zsák állatról: "Az ifjú zsákállat a tengerben kóborolva keres egy megfelelő sziklát vagy koralldarabot, amire rátapadhat, és azt az élete otthonává teheti. Ehhez a feladathoz van egy kezdetleges idegrendszere is. Amikor megtalálja a helyet és gyökeret ereszt, már nem lesz többé szüksége az agyára, úgyhogy megeszi. (Ez olyasmi, mint egy állandó kinevezés a tudományban.)" Én még tudnék felsorolni néhány helyzetet, amikor ez bekövetkezik az élet során. El lehet gondolkodni.

A tanárúr

Trump száz napja elnök. Olvasom, hogy kicsit elpilledt szegény, azt hitte egyszerűbb lesz elnöknek lenni, és nem kell majd annyit dolgoznia. (Ezt honnan vehette?) Csalódott azonban ebben, és még autót sem vezethet. Amire végképp nem számítottam, hogy némi párhuzamot fedezek majd fel Trump és közöttem. Én is azt hittem, egyszerűbb lesz majd a férfiakkal és én sem vezethetek autót, mert el kellett adni. Ez van. A hasonlóság itt véget is ér, amit nem bánok, trump színű hajhoz nagyon nehéz felsőket találni.

Még nem lendültem be teljesen, semmi tudományos felfedezés nem csigázott fel, hogy beszámolnák itt róla. A politika megrázó, de azt most hagyom. Olvasmányaimról tudnák még írni, de azt sem fogok. Egy márciusi tikkadt szürke estén, amikor csak a bogarak és az egerek mozogtak, meg a szomszédok, bevackoltam magam egy takaróba, és mellesleg ismerkedtem. Egyedül voltam a lakásban, gyerekek a nagyinál voltak legeltetésen, illetve generációközi egyeztetésen. Szépen pihenősen elterültem, és a szociális helyzet alakulásáról olvastam egy összeállítást, amikor rám kattintott egy kedves ismeretlen.

dbb834dc0611511f00888c92906b4e76.jpg

Történt már ilyen elégszer, egykedvűen vártam az első megnyilvánulásokat, bemutatkozó mondatokat. Valami különleges éghajlati viszonyok lehettek, mert jó volt, kedves, okos, kellemes - végre. Biológia és magyar tanár egy budapesti szakközépben. Jelenleg nincs párkapcsolata, nem csak délelőtt lehet üzenni neki és nem kell titkolózni, sőt hétvégén is lehet vele beszélgetni. Egészen fel voltam dobódva, sőt dobálódva. Továbbá teljesen kész és normális mondatokat írt, nagybetűvel kezdve és ponttal a végén. Egyetlen egyszer sem kérdezte meg, hogy szeretek e állva, esetleg liftben szexelni. Nagyszerűen éreztem magam. Randit akart, és azt is hogyan: egy kávázóban! Nem a hentes bolt előtt, vagy a nyugdíjbiztosító lépcsőjén. Álompasi, de bizisten. Aznap este, könnyű szívvel feküdtem le, vannak még reményt adó esetek még ezen a nyomorult oldalon is. Igaztalan voltam és savanya. Nem szabadott volna. Lám, lám.

A randit mindjárt másnapra beszéltük meg, merthogy minek húzzuk az időt. Ismerjük meg egymást, hiszen úgyis a valóság a lényeg, nem cset, meg a levelezés. Egyetértettem, meg még szabad is voltam, nem kellett az időmet annyira beosztani.

Másnap szakadt az eső. Nincsen siker megpróbáltatások nélkül. A III. kerületben meneteltem a felhőszakadásban, a Fő tér irányában. Ez egy cuki része a kerületnek, valamiért a panelcsomag közelében hagytak egy kis üde foltot a múltból. Itt kellett találni egy kávézót. Ez meg is oldódott könnyen. Én értem előbb a tetthelyre, de ezt meg is beszéltük, mert hogy én végeztem előbb a munkahelyen. Vettem egy kávét magamnak és várakoztam, kicsit izgatott voltam. Szerettem volna, ha tetszik majd, meg ilyenek.

A terem végében író olvasó találkozó volt író bácsi, és sok olvasó néni. Ez a történet szempontjából teljesen érdektelen, csak olyan aranyosak voltak, aztán megemlítem. A tanár úr megérkezett. Végtelen zavarban volt, az esernyőt nem tudta összecsukni, a telefont háromszor kiejtette a kezéből és így tovább. Segítségére siettem, én is gyorsan fellöktem egy két dolgot és leejtettem a táskámat, így már sokkal jobb lett a helyzet. Mondtam neki, hogy vegyen ő is nyugodtan egy kávét és üljön le. Amíg megvette a kávét, addig megnyugodva tisztáztam, hogy rendben van az ember, tetszik nekem.

Elkezdtünk beszélgetni. Ide, oda ment a dolog, kérdezett, válaszoltam, majd ő mesélt magáról, megint én. Teljesen normális volt minden, olyan üde, emberi. Egyre inkább elkalandoztunk: történelem, irodalom miegyéb. Már Hitler hatalomra jutásánál tartottunk, amikor hirtelen megkérdezte, hogy akkor velünk mi lesz? És elnézést, de ez nem Hitlerről jutott az eszébe, hanem csak úgy. Mi lenne, mondom, hát alakítjuk a dolgot, találkozunk megint. Ezzel ő is egyetértett. Kiderült, hogy közben el is múlt az idő és már tökre este van, úgyhogy futás hazafele. Egy darabig együtt villamosoztunk, a végén puszi és kedves integetés. Öröm volt ez az eső, de tényleg.

Elalvás előtt még kicsit azon töprengtem, nem voltam e megint túl értelmes, miért kellett nekem minden témáról beszélni, meg véleményt mondani. Nem szeretik ezt a férfiak, de aztán csak mosolyogtam, de hát jót beszélgettünk ő is élvezte, ez egy értelmes ember. Meg különben is, az vagyok, aki vagyok.

A következő randit pár nap múlvára beszéltük meg, hogy egy kicsit lazább helyen egy kocsmában találkozunk és majd borozunk. Nosza tehát vártam a jelentkezését. Nem kellett sokat várni, már másnap írt nekem, mégpedig sms-t. Éppen egy telefonhívásban voltam munka jelleggel, amikor érkezett az üzenet, idézem: "Szia nekem jó a péntek, ha gondolod eljöhetsz hozzám"

Néztem hosszan a betűket és mindenféle játszadozott az agyamban. Nem ezt beszéltük meg, ember, nem ebben maradtunk, sőt ez meg sem lett említve. Most mit reagáljak erre, azzal kapcsolatban is már kioktattak hogy én magam helyezem el magam valamiféle polcokon, meg mifene. Vadászat, és így tovább, nyilván a felesleges körök futása is gagyiság, de.... Most mi a fenét írjak vissza? Tépelődtem vagy három órát, közben munka is volt nem is tudtam figyelni az egészre. Végül ezt válaszoltam: úgy emlékszem egy kocsmát beszéltünk meg...

13590395_10154202635753614_2421405548508383213_n.jpg

Ok, mehetünk oda is, majd keresek valami helyet és jelzem -

írta pár perc múlva. A megfelelő kocsme fellelése elhúzódott, még most is tart. Soha többé nem jelentkezett. Nesze neked Hitler hatalomra jutása, meg a német választások. Már megint sok voltam, a fenébe. Lobotómia, ez kéne már nekem.

A francia választáson, Macron nyert, nagyon szerencsés szerintem ez a fordulat. Én ennek a lehetőségnek szorítottam. Külön érdekes, hogy Macron felesége 24 évvel idősebb nála, valami elképesztő történet. 15 éves korában ismerte meg, az akkor már 39 éves, három gyermekes asszonyt. Majd kijelentette neki, hogy úgyis feleségül veszi, és tényleg. Ha úgy vesszük, be tartja az ígéreteit, mint látható, ez akár még érdekes politikusi tulajdonság is lehet, de mindenképpen eredeti. Izgalmas lenne, ha ezt elmesélnék, ezt a love storyt, hogy ez mi? Hogy volt ez? Reméljük lesz belőle egy amerikai film, vagy online sorozat. Amúgy ám a franciákat ez egyáltalán nem zavarta össze, már ez a történet, megválasztották, mert jónak találták. Ennyi. Lenyűgöző, semmi előítélet, kioktatás, megmondás. A vén tyúkos hozzászólások inkább kelet európai térfélről jöttek.